TÁJÉKOZTATÓ Rókák veszettség elleni orális immunizálása 2016. április 2-16.
A veszettség az egyik legrégebben ismert, embert és állatokat egyaránt meg beteg ítő, a tünetek jelentkezése esetén halálos kimenetelű fertőző betegség. A világon még napjainkban is évente 30-40 ezer ember hal meg ebben a betegségben. Hazánkban a 70-es, 80-as évek óta az úgynevezett „erdei veszettség” okoz nagy– problémát. Ennek legfőbb terjesztője a róka.
A Földművelésügyi Minisztérium folytatja az 1992-ben elkezdett, évente kétszeri (áprilisban és októberben) végrehajtott, rókák veszettsége elleni immunizálási programot. A 2004-ben elnyert, három évre szóló Phare-pályázat és saját költségvetési forrás eredményeként az ország’egész,területén végrehajtott vakclnázás nagyon eredményes volt, a 2007. őszi kampánnyal befejeződött. A védekezés, természetesen azóta is tart. Az Európai Unió támogatásával ez év tavaszán is sor kerül az ország valamivel kevesebb, mint 67 ezer km2– es területrészének vakcinázására.
Az április 2-án kezdődő és várhatóan mintegy két hétig tartó vakcinázási kampányt a FM NÉBIH irányításával a NÉBIH Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága koordinálja.
Az előkészületek már jóval korábban megkezdődnek. A vakcinázási kampányt szervezők és a technikai végrehajtást végzők márciusban, minden érintett megyében szakmai értekezleteken tájékoztatják a résztvevőket a 2015. évi őszi kampány eredményeiről, és a 2016. évi tavaszi kampány feladatairól. Ekkor kapják meg a vadászatra jogosultak a tájékoztató anyagokat és a mintagyűjtéshez szükséges eszközöket. Ekkor kerül kihirdetésre az adott megyében a vakclnázás konkrét időintervalluma, az egyes megyék területéről beküldendő mintamennyiség, valamint a mintagyűjtés kezdete, vége.
A vakcinázási kampányban közreműködnek a megyei Kormányhivatalok állategészségügyi, vadászati és népegészségügyi szakigazgatási szervei, és végül, de nem utolsó sorban az ország immunizálásra kijelölt területeinek valamennyi vadászatra jogosultja.
A kampányidőszakban közel másfélmillió adag, csalétekbe rejtett vakcina döntő hányadát repülőgépekről juttatjuk ki a területre, amelyek az országban hat repülőtérről, szigorú előírások szerint, precízen tervezett útvonalakon és program alapján startolnak, és megyei ütemezésben (folyamatos ellenőrzés alatt) végzik munkájukat. Az ország kijelölt területének minden km2-ére átlagosan 20 adag csalétekbe rejtett vakcina kerül (kivéve a településeket, a folyókat, tavakat, közutakat, vasútvonalakat).
Azokon a területeken, ahol nem célszerű, vagy tilos repülni, gyalogosan, kézzel kerül sor a vakcina kihelyezésre (Paks, Algyő és Tiszaújváros térségében, a Balaton Somogy és Zala megyei parti települései közelében, Záhony térségében és repülési tilalmi övezetekben).
A vadászatra jogosultak fontos feladata a kampányokat közvetlenül megelőzően a lakosság tájékoztatása. A hivatásos vadászok ennek érdekében a vadászterületük több forgalmas pontjára feltűnő piros színű, kétnyelvű plakátokat helyeznek ki, és a települések hirdetőtábláira is kikerülnek a megfelelő tájékoztatást adó Felhívás c. plakátok. _ Az önkormányzatok a rendelkezésükre álló eszközökkel (helyi rádió, tv, újság, stb.) segítik a lakosság minél pontosabb informálását.
A már évek óta tartó vakcinázás eredményeként jelentősen lecsökkent Magyarországon a veszettségi esetek száma. Amíg 1992 előtt évente átlagosan mintegy 1400 esetet regisztráltak, 2004-ben a bejelentett esetek száma alig haladta meg a százat (124 eset),
2009-ben már csak 1 veszettség! esetet jelentettek hazánkban. 2010 első felében öt esetet regisztráltak (a beteg állatok mindegyike az országhatáron — Szerbia felől — átkelve jutott át hazánk területére), míg 2011-ben, 2012-ben nem állapítottak meg veszettség! esetet.
2013 szeptemberében Kecskemét környékén diagnosztizálták a betegséget egy rendellenesen viselkedő rókában. 2013-ban összesen 24, 2014. évben 23 eset kerüli megállapításra. A 2013. év őszén elrendelt gócoltás területéhez képest a NEBIH döntése értelmében az Európai Bizottság támogatásával 2015 tavaszától tovább növekedett a védekezésre kijelölt terület. 2016-ban tavasszal és ősszel is azonos területen, mintegy 67 ezer km2-en zajlik a védekezés. A gócoltás eredményességét igazolja, hogy 2015-ben már nem volt diagnosztizált pozitív eset Magyarországon.
Az eredmények ellenére a folyamatos kontroll nem maradhat el. A vakcinázás után (egy hónapos várakozást követően) a vadászterületek kezelőinek a vakcinázott területekről meghatározott számban — a hatósági állatorvosok útján — rókákat kell laboratóriumi ellenőrző vizsgálatra küldeni az NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságára.
Noha a veszettség elleni beavatkozás az ember érdekében történik, annak minden terhét a FM és intézményei viselik. A humánegészségügyért felelős tárca mindezidáig nem tudott hozzájárulni a költségekhez.
Bár a veszettség elleni védekezés már hosszú ideje tart, az országos mentességig még további évek vannak hátra. A WHO előírása szerint az a terület nevezhető veszettségtől mentesnek, ahol két egymást követő évben nem regisztráltak veszettség! esetei. Ennek eléréséhez még komoly erőfeszítésekre van szükség. Annál is inkább állítható ez, mert a szomszédaink közül csak Ausztria és Szlovákia tart a mentesítés hozzánk hasonló fázisában, míg Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Románia hasonló módszerrel védekezik a veszettség ellen, mint hazánk, de még számos eset fordul elő. Ukrajna, valamint a fenti országok felől – a veszett rókák bevándorlásának kockázata miatt – továbbra is rendszeres védekezésre kell fölkészülni. Ezért a veszettség elleni vakcinázást a következő években is folytatni kell.
Budapest, 2016. március
Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti
Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
