Belterületen az avar és kerti hulladékok égetésénél az önkormányzati rendelet az irányadó, külterületen irányított égetés a katasztrófavédelem külön engedélyével végezhető.
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) 221-228. §-a rendelkezik a szabadtéri tűzgyújtásról. Az OTSZ szerint ha jogszabály (pl. önkormányzati szabályozás) másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdése szerint a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása. Az önkormányzati rendelet jogszabálynak minősül, ezért törvényi felhatalmazás alapján, a belügyminiszteri rendelettel megállapított OTSZ-szel összhangban az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avar és kerti hulladék égetését. Ahol viszont ilyen rendelet nincs, ott erre is az OTSZ tiltása az irányadó.
Az OTSZ ugyancsak előírja, – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.
Mentesül az égetési, tűzgyújtási tilalom alól a katasztrófavédelmi szerv állománya, ha tevékenysége a károk csökkentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul.
Az OTSZ alapján a kilátókat, magaslati ponton elhelyezkedő létesítményeket, az önkormányzat vagy a helyi katasztrófavédelmi szerv vezetője által megbízott személyek a szabadtéri tüzek korai szakaszban történő észlelése céljából térítésmentesen igénybe vehetik.
Külterületen irányított égetés csak engedéllyel
Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 hektár egybefüggő területen irányított égetést végezhet.
Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelem tartalmazza
• a kérelmező nevét és címét,
• az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,
• az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc),
• az irányított égetés indokát,
• az égetéssel érintett terület nagyságát,
• az égetés folyamatának pontos leírását,
• az égetést végző személyek nevét, címét,
• az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,
• a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és
• a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását.
A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani a területileg (kivételes esetben a kérelmező lakóhelye, székhelye szerint) illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségnek. A tűzvédelmi hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el. Egy kérelmen egy darab 10 hektár vagy ennél kisebb terület égetése jelenthető be, és az első fokú eljárás lefolytatásáért fizetendő 3000 Ft illetéket kérelmenként kell megfizetni. A kirendeltség irányított égetésre vonatkozó engedélye más, jogszabályban – a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § – előírt hatósági engedélyt nem pótol.
Tűzgyújtási tilalom alatt irányított égetés nem engedélyezhető.
Tűzvédelmi szabályok az irányított égetésnél
Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani. Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.
Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:
A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos. A tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani.
A tarlóégetés 10 hektárnál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni. A tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetésére értelemszerűen a tarlóégetés szabályait kell alkalmazni.
Erdei tűzrakó helyen történő tűzgyújtás nem irányított égetés
Amennyiben külterületen a szabadtéri (tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék) égetést jogszabály az irányított égetéstől eltérő fogalomba sorolja – mint például az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 65. §-a és az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. §-a (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység, ellenőrzött tűz) – és az égetésre speciális feltételeket, módszereket és eljárásokat határoz meg, ezen rendelkezéseket kell alkalmazni, és nem kell a tevékenységet irányított égetésként engedélyeztetni.

There are no comments yet.

Leave a Comment

You must be logged in to post a comment.