KEHOP pályázatok

Készült: 2022. május 17.

Előzőleg számos példát említettünk arra, hogy milyen hatása van a klímaváltozásnak közvetlen környezetünkben, Bükkábrány, Mezőkövesd, vagy Mezőkeresztes területén.

Cikksorozatunk negyedik részében – mindössze néhány példát kiragadva a számtalan közül – megnézzük, milyen hatásai vannak a kedvezőtlen folyamatoknak településeink élővilágára.
Nézzünk egy példát a növényvilágból.
A melegkedvelő bálványfa Közép-Európa egyik legveszélyesebb invazív faja. Településeink közelében számos helyen találkozhatunk vele, sajnos ezeknek a helyeknek a száma pedig egyre növekszik. Egy év alatt akár 200–300 m²-es területet is elfoglalhat. Sűrű és magas lombja elfogja a fényt a honos növényzettől, valamint a lomb nagy nitrogén-felhalmozódást eredményez. Ezzel pedig sok helyen nem csak a külterületeken okoz károkat, de jelentősen beleszól akár kertjeink, udvaraink mindennapjaiba is.
Ha az alacsonyabb rendű állatok között keresgélünk elmondhatjuk, hogy számos kellemetlenkedővel bővült a paletta az elmúlt néhány évben a bükkaljai régióban is.
Kinek ne okozott volna kellemetlenséget pl. a zöld vándorpoloska, aki nem csak a szabad ég alatt, de a lakásokban is egyre közelebb kerül hozzánk akaratunk ellenére.
“Magyarországon 2002-ben találtak először példányokat, az utóbbi forró nyarú években pedig már annyira elszaporodott, hogy helyenként jelentős kárt okoz a zöldségfélékben és dísznövényekben. Importált zöldségekkel és gyümölcsökkel kerülhetett hozzánk. Elszaporodásának kedvez egyre melegedő éghajlatunk. Jelenleg nem ismert, hogy lenne természetes ellensége, vész esetén ugyanis bűzmirigyeiből erős szagú, kellemetlen illatanyagokat választ ki, így a rovarevő ragadozók elkerülik” – írja róla az egyik internetes lexikon.
Ugyanakkor a madarak között is számtalan példát találhatunk a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaira közvetlen környezetünkben.
A nálunk is honos, sokak által ismert széncinegék, akik gyakori vendégei téli etetőinknek, újabban már két héttel hamarább rakják tojásaikat, mint ötven éve. Ezek a madarak az előbb megjelenő hernyótömeghez igazítják fészkelésük időzítését.
Egyre gyakrabban fordul elő az is, hogy vonuló madarak a költőhelyeiken próbálják meg átvészelni az enyhébb teleket, ahogyan ezt a hazánkban is megfigyelt, áttelelő fehér gólyák esete is mutatja.
A széncinegéhez hasonlóan a kék cinege sem vonuló, költési ideje az utóbbi időben gyakran egybeesik az előbb érkező kormos légykapókéval, ez pedig véres harcokra vezet a fészkelő helyekért
Az ember kétségtelenül a legalkalmazkodóképesebb faj a Földön, de a mi életünk és különösen az élelmünk is a többi élőlénytől és a klímától függ, így tehát a saját érdekünkben is felelősségünk mindent megtenni, amivel elkerülhetjük a klímakatasztrófát.

Készült: 2022. április 21.

A klímaváltozás kifejezést hallva hajlamosak vagyunk valami távoli, minket kevésbé érintő dologra gondolni. Nagy hiba! Olyan anomáliákról van ugyanis szó, amelyek mindannyiunkat közelről is érintenek. Hiszen megéljük őket évről évre.

Gondoljunk csak arra, hányszor hallottuk azt az idősebbektől, hogy “Bizony mi időnkben…” és folytassuk:
– nem voltak ilyen meleg nyarak
– nem égetett így a nap
– nagy hó volt egész télen
– nyakig érő vízben fürödtünk a patakban …
A sort pedig még sokáig folytathatnánk. Az a bizonyos “mi időnk” pedig nem is volt olyan nagyon rég, mintegy 50 évről beszélhetünk.
Bükkábrány, Mezőkeresztes és Mezőkövesd területe, illetve a települések közvetlen környezete is nagyon sokat változott ez alatt az idő alatt.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései szerint a klímaváltozás legérzékenyebb pontja az éves csapadékátlagok csökkenése, amely az utóbbi száz évben országosan 58 mm-rel, az északkelet-magyarországi tájegységben 40 mm-rel, az Alföldön 77 mm-rel, a Dél-Dunántúlon 80 mm-rel lett kevesebb. Ez évente egy teljes hónapi csapadék elvesztését jelenti, nagyobbrészt a nyári félévben.
A teljesség igénye nélkül, inkább csak illusztrálva, alátámasztva a leírtakat álljon itt néhány konkrét példa.
Rendkívül kiszámíthatatlanná váltak a csapadékviszonyok. Lényegesen szárazabbak lettek a nyarak, kevesebb a csapadék. Ha pedig megérkezik az áztató eső, akkor özönvízhez hasonlóan zúdul alá. Néhány évtizeddel ezelőtt a Kácsi patak, illetve a Hór patak vízhozama kiszámítható ciklikusságot mutatott, köszönhetően az egyenletes csapadék eloszlásnak. Mindkét vízfolyás esetében szinte törvényszerű volt a tavaszi, olvadás utáni vízszint emelkedés és kismérvű áradás. Ennek következtében pedig  közvetlenül a meder közelében olyan vizes élőhelyek jöttek létre, amelyek (köszönhetően a rendszeres csapadéknak) egész nyáron otthont biztosítottak olyan fajoknak mint a bíbic, a tőkés réce, vagy a környékünkön már alig látható mocsári teknős.
Ugyanakkor mára alig látunk vizet a nyári patakmedrekben. Ez jelentős kihatással van patakok növény és állatvilágára is.
Hasonlóan káros következményei vannak az enyhe, hótakaróban szegény téli időszakoknak is.
Egyrészt az őszi vetés igényelné a bizonyos fokig hőszigetelőként működő fehér leplet, hiszen az úgynevezett száraz hideg komoly károkat tud okozni a növények gyökérzetében. Másrészt a fagyos, hideg időszakok lerövidülése kedvez a kártevőknek. A viszonylag meleg, nem megfelelően átfagyott talajban számos kártevő telel át. Ezek pedig nem csak a nagyüzemi gazdálkodásban, de a kisebb kertekben, agrokultúrákban is hatalmas károkat tudnak okozni.
Jó példa erre a 2018-ban lezajlott őszi pocokinvázió, amely országszerte milliárdos nagyságrendű károkat okozott, jelentősen érintve térségünk mezőgazdaságát is.
Településeink két nagy tájegység ölelésében fekszenek: egyik a Borsodi Mezőség, másik pedig a Bükk hegység. Mindkét terület legnagyobb része természetvédelmi oltalom alatt áll. Ennek nem csak azért van jelentősége, mert így az állat és növényvilág kiemelt védelemben részesül, de a szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérik a klímaváltozás élővilágra gyakorolt hatásait is.
A Borsodi Mezőség vizes élőhelyei ugyan csak a teljes terület 5%-át teszik ki, de a pusztai madarak számára fontos élőhelyet biztosítanak. Kóborlási időben jelentős a ragadozó madarak állománya is. Vonuláskor egyre inkább növekszik a daru mennyisége. Télen a Kiskörei-víztározón éjszakázó nagylilikek is kijárnak ide táplálkozni. Ahhoz viszont, hogy ez az állapot napjainkban is fennállhasson  rendkívüli erőfeszítésekre volt szükség. A rapszodikus csapadékviszonyok, a klímaváltozás egyéb negatív hatásaival együtt (kiegészülve az emberi tevékenységgel) ugyanis ezeknek az élőhelyeknek a létét fenyegették. Az elmúlt évtizedben viszont a Bükki Nemzeti Park szakemberei egy rehabilitációs program keretében, időt, pénzt és energiát nem sajnálva, eredményesen igyekeznek visszaállítani a több évtizeddel ezelőtti állapotokat.
Arról azonban, hogy az állat és növényvilágra milyen közvetlen hatással van a változás, egy újabb írásban szólunk majd.

Készült: 2021. december 21.

Tagadhatatlan tény – legalábbis a tudomány mai állása szerint – hogy a Föld 4,5 milliárd éves története során számos olyan változás történt, amely gyökeresen változtatta meg planétánk éghajlatát, élővilágát, sőt az emberiség történetére is nagy hatással volt. Bizonyára az sem újdonság, hogy napjainkban is zajlik egy ilyen markáns változás. Van azonban egy óriási különbség a korábbi és a mostani tendenciák között: míg korábban ezek a folyamatok évezredek alatt, lassan fokozatosan zajlottak le, addig most alig száz év kellett ahhoz, hogy gyökeres változásokat észleljünk.

Magyarországon 1901-ben kezdődtek azok a műszeres mérések, amelyek hitelesen rögzítik a mért adatokat, köztük a hőmérsékletet, a csapadék mennyiségét, a napsütéses órák számát és sok mást is. Ezek alapján jól nyomon követhető az az extrém felmelegedés amelyről egyértelműen mi emberek tehetünk leginkább.

Igen, bizonyos folyamatok az emberi szennyező tevékenység nélkül is megtörténnének, de lényegesen lassabban. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy az 1901 óta megkezdett mérések tanúsága szerint 2018 volt az eddigi legmelegebb évünk, ezt pedig csak egy esztendő múlta felül, a 2019-es!

“A mérések alapján a Kárpát-medence átlaghőmérséklete a globális átlagnál is gyorsabban emelkedik: Magyarországon a múlt század eleje óta tapasztalt 1,23 Celsius-fokos országos mértékű emelkedés meghaladja a globális változás 0,9 fokra becsült mértékét (1901 és 2018 közötti időszakot tekintve). A csapadék éven belüli eloszlása szintén megváltozott: kevesebb napon hullik csapadék, nőtt az aszályhajlam.”  – áll egy, a közelmúltban megjelenő tanulmányban, amely kifejezetten hazánk klímájának megváltozását elemzi.

Illúzióink pedig ne legyenek: ez a tendencia tovább fog folytatódni, megakadályozni nem tudjuk. Tehetünk viszont azért, hogy jelentősen lassuljon. Mivel ugyanis a káros anyagok kibocsátásával, a sokszor felesleges energia felhasználással, a környezet szennyezésével és számos más tevékenységgel mi magunk is hozzájárulunk a fent leírt változásokhoz, ezekre való odafigyeléssel mi magunk vagyunk azok is, akik jelentősen lassíthatjuk a káros tendenciákat.

Ezzel pedig nem csak magunknak, de gyermekeinknek és unokáinknak is szebb és élhetőbb jövőt biztosíthatunk.

Készült: 2020. december 18.

Manapság az iskolában is, de a média különböző felületein (pl. interneten, televízióban) nagyon sokat lehet hallani arról, hogy a Föld éghajlata gyorsan és az emberiség számára egyre rosszabb irányba változik. Bizonyára te is hallottad már azt a kifejezést, hogy “globális felmelegedés”. Talán a nem olyan rég még oly’ hűvös tavaszi napok után nehéz is elfogadni, hogy az egész Földön komoly felmelegedés zajlik hosszú évtizedek óta, pedig ez így igaz. Ez pedig hosszú távon teljesen tönkreteheti mai életterünket.

Bizonyára már Te is hallottad szüleidtől, nagyszüleidtől, hogy “bezzeg az én időmben” még nem volt ilyen hőség nyáron, vagy éppen a december elején leesett hóra csak újabb hó jött, egész télen lehetett szánkózni.

Ezzel szemben mit tapasztalhatunk most? Nyáron 40 °C-hoz közeli hőmérsékleteket, magas UV sugárzást, amely súlyos betegségeket okoz, télen pedig a 4-5 centis hónak is örülünk, pláne, ha egy hét alatt nem olvad el és nem lesz hatalmas sár belőle. Mindez jól mutatja, hogy csak ebben a két dologban mekkora változás állt be mindössze néhány évtized alatt. Ez pedig a klímaváltozásnak, a felmelegedésnek köszönhető.

Ami biztos hazánkat illetően: míg az átlaghőmérséklet emelkedése 1901 óta globálisan 1,1°C, addig Magyarországra ez az érték 1,32°C! Magyarország éghajlata tehát a földi átlagnál is nagyobb mértékben melegszik.

A kutatók véleménye szerint az évi középhőmérséklet 1-2,5 fokos emelkedése valószínűsíthető, nyáron és ősszel valamivel nagyobb felmelegedésre számíthatunk.

Fagyos napok száma  30-35%-kal csökkenhet, míg a hőségriadós napok száma – különösen az ország középső és délkeleti térségeiben –  több, mint 30 nappal gyarapodhat.

Télen a csapadék mintegy 15-20%-os növekedése, nyáron pedig 10-30%-os csökkenése vetíthető előre.

Száraz napok száma télen 10-15%-kal csökkenhet,  nyáron pedig – különösen a Dunától keletre – 15-25%-kal növekedhet.

Összességében a hőhullámok gyarapodásával és a jelenleginél szélsőségesebb vízjárással kell számolni.

A szélsőségek várható alakulása elsősorban Magyarország középső, keleti és délkeleti területeit érinti kedvezőtlenül.

Gondolj azokra a felvételekre, amelyeken például azok a hatalmas szemét szigetek vannak, amelyek a tengerek élővilágát teszik tönkre! Vagy emlékezz rá, hány olyan állatfajról hallottál, amelyeknek az élettere megváltozott és a kipusztulás szélére sodródtak! Hány alkalommal hallani a híradásokban, hogy egyik, vagy másik település levegője rendkívül szennyezetté vált? Ezeket a példákat pedig százával sorolhatnánk.

“De mi közünk is van nekünk mindehhez? Hiszen mi nem szennyezzük a levegőt!”- mondhatnád. Pedig ez nem így van!

Mindennapi tevékenységeink mind-mind visszavezethetők valamilyen ipari ténykedésre, amely hozzájárul környezetünk rombolásához. A villamos energia előállítása, a műanyag áruk gyártása, a fűtés, az okos telefonunk és más mindennapos műszaki cikkeink elkészítése kivétel nélkül hozzájárul a korábban említett globális felmelegedéshez. A sort természetesen ezúttal is folytathatnánk még nagyon hosszan.

Lássuk tehát, mit is tehetsz a mindennapokban azért, hogy a káros folyamatok lassulásához, ha csak egy nagyon kicsit is, hozzájárulj? Íme néhány jó tanács:

Csökkentsd a hulladék mennyiségét!

Igyál csapvizet PET-palackos ásványvíz helyett!

Rajzolásnál, írásnál, nyomtatásnál figyelj arra, hogy a papír mindkét oldalát felhasználd!

Ne kérjetek reklámanyagot!

Igyekezz minél több dolgot újból felhasználni, amire nincs szükségetek, azt gyűjtsd szelektíven!

A zöld hulladékot komposztáld.

Használj kevesebb energiát!

Ha kimész egy helyiségből, mindig kapcsold le a lámpát!

Egyszerre csak annyi lámpa égjen, amennyire tényleg szükséged van!

Ha éppen nem használod, kapcsold ki a tévét, számítógépet, rádiót és ne hagyd a töltőket a konnektorban!

Ne pazarold a vizet!

Zuhanyozz fürdés helyett!

Kézmosáskor szappanozás alatt zárd el a csapot!

Fogmosásnál használj poharat, ne folyjon feleslegesen a víz!

Ha csöpög a csap, vagy folyik a WC, szólj a szüleidnek!

Öntözzetek csapadékvízzel

Persze ezt a felsorolást is folytathatnánk még nagyon sokáig, ráadásul sok olyan dolog van, amely apróságnak tűnhet. Ugyanakkor jó tudni, hogy sok kicsi sokra megy. Vagyis ha mindenki betartja a fenti szabályokat, akkor nagyon nagy változásokat érhetünk el..